A környezettörténet az egyetlen történeti kutatási irányzat, amely nem Európában, hanem az Egyesült Államokban fejlődött ki. A környezettörténeti kutatás középpontjában az ember és a természeti környezet közötti kölcsönhatás vizsgálata áll. Európában nagyobbrészt 4-6ezer éve átalakított környezetben élünk, minden valószínűség szerint az átalakított környezet, az antroposzféra dominanciája fontos szerepet játszott abban, hogy az európai történészek a természeti környezet történelemformáló erejét nem tekintették evidenciának. Az Egyesült Államok történetében azonban az amerikai nemzet születése és a természeti környezet átalakítása néhány száz év alatt egy időben, és egymásra reflektálva ment végbe. Nem véletlen, hogy az ökológiából, amely eredendően a biológia egyik résztudománya volt, Amerikában lett az 1960-as években egyetemes gondolati rendszer. Az univerzális ökologikus gondolkodás megszületésében az amerikai mentalitás több vonatkozása is meghatározó szerepet játszott. Az amerikaiak számára a természeti környezet átalakítása beépült a generációs emlékezetben, és ezen keresztül a kortárs irodalomba és zenébe is. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok élenjárt a természeti értékek védelem alá helyezésében. Az Egyesült Államokban második védelembe vett területe a new yorki Central Park volt (1853), a világ első nemzeti parkja pedig a Yellowstone (1872).
Yellowstone nemzeti park (a kép származási helye: ourstate.events/events/yellowstone-national-park-mount-rushmore-and-the-wild-west-2019/).
Az amerikai értelmiségi, illetve tudományos gondolkodás fontos sajátossága, hogy az ismereteket a lehető legszélesebb körben szeretnék közreadni, ennek érdekében közérthetőségre törekszenek, oly módon, hogy a "general reader", az átlagos olvasó is megértse a tudományos okfejtést. Ezen a téren az egyik legnagyobb hatású amerikai szerző Rachel Carson biológus és újságíró volt. Carson 1962-ben jelentette meg a Néma tavasz (Silent Spring) című könyvét, amelyben a második világháború utáni példátlan gazdasági növekedés árnyoldalaira hívta fel a figyelmet. Mindenekelőtt arra, hogy az emberiség olyan technológiákat alkalmaz, amelyek rövidtávon gazdasági növekedést eredményeznek, hosszabb távon azonban az emberiség fennmaradását veszélyeztetik. Legnagyobb hatású példája a DDT rovarirtó szer alkalmazásáról szólt, amelyet gyakran neveztek a mikrovilág atombombájának is. A DDT elképesztő hatékonysággal szinte minden rovart elpusztít, ezzel azonban felszámolja a tápláléklánc teljes alsó szegmensét, és ahol bevetették, ott maradéktalanul elpusztultak a kisemlősök és a madarak is. Ráadásul a DDT azoknál, akik alkalmazták, illetve akik fogyasztottak a DDT által szennyezett földből származó élelmiszerből igen magas arányban rákos megbetegedéseket okozott. Carson állításai a 60-as években elképesztő társadalmi hatást váltottak ki. A fekete polgárjogi mozgalom mellett az ökológiai mozgalom volt az 1960-as évek Amerikájának legnagyobb hatású szellemi áramlata és tömegmozgalma.
Rachel Carson (1907-1964) (a kép származási helye: www.scholastic.com/browse/article.jsp?id=4964).
Az 1970-es években aztán szétváltak az utak, megjelent és intézményesült a környezetpolitika, regionális és globális környezetvédelmi szervezetek jöttek létre (Greenpeace, 1971), az ökológia közpolitikai témává vált, és elsőként a nyugat-németországi Zöld Párt 1985-ben Hessen tartományban a szociáldemokratákkal szövetségben kormányt alakított. Másfelől a szaktudományoknak is választ kellett adniuk az ökológiai gondolkodás által feltett kérdésekre. Ennek eredményeképpen jött létre a környezet gazdaságtan, a környezetfilozófia, a környezetszociológia, környezetpszichológia és nem utolsósorban a környezettörténet is. A környezettörténet (environmental history) elnevezést Roderick Nashnek köszönhetjük, aki 1970-ben "Amerika környezettörténete" címen indított egy kurzust a kaliforniai egyetemen Santa Barbarában. Az amerikai környezettörténeti kutatás nagyon gyorsan intézményesült.
Roderick Nash, a környezettörténet „keresztapja” (a kép származási helye: http://www.es.ucsb.edu/people/roderick-f-nash).
1977-ben megalapították a tudományos társaságukat (American Society for Environmental History: aseh.net), és napjainkban már az amerikai történész társadalom hozzávetőlegesen 10%-a tartja magát környezettörténésznek. Európában a környezettörténeti kutatás negyedszázados késéssel intézményesült, az európai szervezet (European Society for Environmental History: eseh.org) 2001-ben alakult meg a skóciai St. Andrews-ban.
Rácz Lajos
